Fogalomtár

Search for glossary terms (regular expression allowed)
Begin with Contains Exact termSounds like
Term Definition
Digitális forradalom

A „harmadik ipari forradalomnak” is nevezett fogalom a számítógépek és a digitalizálás által kiváltott áttörést jelöli, ami a 20. század végétől kezdve nem csak a technikai világra, hanem szinte az élet minden területére hatással volt.

A digitális forradalom alapja a mikrocsipek, integrált áramkörök feltalálása volt. Ezt követte ezen eszközök meredek teljesítménynövekedése (lásd: Moore törvénye), valamint bevezetésük a termelés rugalmas automatizálásába. Kiépült egy világméretű kommunikációs hálózat – az internet.

A számítógép, a mikroprocesszorok alkalmazása magától értetődővé vált a munkahelyen, az otthonunkban, a nevelésben, … gyakorlatilag az élet minden területén. Fontos szerepe lett az ún. „digitális javaknak”, azaz a szoftvereknek és a „digitalizált információknak”. Ezek sajátossága – szemben az egyéb klasszikus termékekkel – , hogy tetszés szerint másolhatóak, használhatóak anélkül, hogy elkopnának, elhasználódnának – függetlenül a beléjük fektetett munkától. A digitális-, vagy utólag digitalizált javak az internet segítségével előnyős áron, közvetlenül juttathatók el a vevőkhöz. (Nem feledkezhetünk meg közben arról sem, hogy a digitális javak előnyös tulajdonságai komoly szemléletváltást követelnek meg és jogi-, szerzői jogi kérdéseket vetnek fel.)

A digitális forradalom még nem zárult le, nagy lehetőségeket rejt pl. a robotok- és a mesterséges intelligencia dinamikus fejlődése. Ez többek között áttörést jelenthet a mobilitásban (tömegközlekedés, önvezető járművek).

Digitális nyom

A digitális nyom gyűjtőfogalmába a szokásos napló (log) bejegyzések mellett a felhasználói rendszerek operatív adatai illetve a rendszerek állapotleírói is beleértendők, sőt ide tartozóként határoztuk meg az egyedileg képzett — akár kézzel rögzített — adatokat, kiegészítő információkat is. A számítástechnikai eszközök naplói- és adatai mellett, a kulcsfontosságú „adatforrások” közé tartoznak a különböző szenzorok és jeladók. Ipari környezetben digitális nyomként értelmezzük a különböző gyártó, csomagoló, megmunkáló, vagy tesztelő , … berendezések, robotok, működése során keletkező, informatikai módszerekkel kiolvasható és feldolgozható adatok összességét.

Dolgok internete (IoT)

A „dolgok internete” fogalom – angolul Internet of Things (IoT) – egyrészt azt írja le, hogy a számítógép, a személyi számítógép („PC”) adott alkalmazási területeken egyre inkább „eltűnik” és szerepét „intelligens tárgyak, dolgok” veszik át. Ahelyett, hogy (mint jelenleg) a számítástechnikai eszköz az ember figyelmének a központjában áll, a „dolgok internete” szinte láthatatlanul, észrevétlenül kell, hogy szolgálja az embereket, anélkül, hogy zavarná őket.
Másrészt fizikai megvalósítás során a „dolgok internete” az egyedileg azonosítható fizikai objektumok, eszközök összekapcsolását is jelöli egy internethez hasonló struktúrában. A hálózati struktúra nem csak „embereket köt össze”, hanem dolgokat, eszközöket is. Az „okos eszközök” kommunikálnak egymással, pl. a klasszikus példa szerint a mosógép akkor indul el, amikor az elektromos hálózat terhelésétől függően a legolcsóbb az áram.
Gyakran az eszközök (dolgok) RFID-val történő automatikus azonosítását tekintik az IoT alapjának, ugyanakkor az eszközök azonosítását számtalan egyéb kódolás teszi lehetővé, továbbá szenzorok, jeladók, stb. bővítik az állapotok rögzítésének valamint a műveletek végrehajtásának lehetőségeit.
Az IoT bővített meghatározása hangsúlyozza a jövő internetéhez (Future Internet – FI) való tartozást, kapcsolódá .