2017 őszén stratégiai szövetségre lépett az Adamo nevű ügyviteli rendszert fejlesztő és képviselő Webpartners és a  Seacon Europe.
 

Az együttműködés keretében a két cég egyrészt kölcsönösen képviseli egymás termékeit a piacon, másrészt megkezdték rendszereik összekapcsolását. Ennek első lépéseként a Seafleet Cardealer modulja, és az Adamo számlázási, folyószámla kezelési és CRM moduljainak az összekapcsolása folyik. Ennek eredményeként a Seafleetet használó gépjármű kereskedők, leasing cégek már úgy kezelhetik az értékesített flottát és ügyfeleiket, hogy a releváns események azonnal bekerülnek a vevőkezelést támogató CRM rendszerbe, miközben a banki eseményekről a könyvelési rendszert amúgy nem használó értékesítő is azonnali információkat kap a flottakezelő rendszerben.

Az integrált megoldással kapcsolatos igényt jól mutatja, hogy az első ügyfél már élesben használja a két összekötött rendszert, több helyen pedig folyik a bevezetés előkészítése.

Az Adamot a Seacon Europe önálló rendszerként is értékesíti, az ezzel kapcsolatos kereskedelmi munkát megkezdte, a konzulensi, tanácsadói feladatokra felkészült. Ennek megfelelően a GINOP 3.2.2-es pályázati konstrukció keretében is képes ügyviteli, CRM és feladatmenedzsment megoldásokat, vagy távmunkát támogató eszközöket biztosítani ügyfelei számára.

Az integráció kellemes hozadéka, hogy az Adamo, mint termelésirányításra fókuszáló ERP, a Seacon Ipar 4-es, mérésadatgyűjtési és a berendezések, gyártóeszközök működés analízisét szolgáló megoldásaival is kiválóan párosítható.

 

 

2017 szeptember 15-én, az IVSZ MENTA konferencia második napján megalakul az IVSZ Ipar 4.0 munkacsoportja.

A​ Seacon Europe IKT cég lévén komoly gazdasági lehetőségeket lát az ipari folyamatok digitalizálásában, hiszen ezzel a gyártásban működő vállalatok jelentős versenyelőnyhöz juthatnak. Cégünk tagja az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platformnak és az IVSZ tagjaként tárgyalásokat folytat a Szövetség hasonló kezdeményezéseiben történő részvételről is. A következő jelentős esemény 2017 szeptember 15-én, az IVSZ MENTA konferencia második napján várható.

Részletes információ: http://ivsz.hu/hirek/uj-piacot-teremt-az-ikt-szektor-szamara-az-ipar-4-0/

A május 9-12 közt tartott MACH-TECH - Ipar napjai kiállításon a komáromi B&O Kft. ipari robotokat, a dán Universal Robots robotjait mutatta be.

A B&O Kft és a Seacon Europe kft együttműködésünk keretében látható volt az I4Log keretrendszerünk ipari robotok adatainak elemzését végző, esettanulmánya, bemutatója is. A standon készített két rövid riport az alábbi linkeken tekinthető meg:

Óvári Attila – B&O:  https://www.youtube.com/watch?v=CXlnALjBmfo

Dvorszky László – Seacon:  https://www.youtube.com/watch?v=EP73E_Acxdg

(A fevételeket Gál József - IpariCégek.hu Tanácsadó Kft. készítete).

A közelmúltban jelent meg egy hír a HVG-ben egy német robotfejlesztési újdonságról. A polipkarú kísérleti robot egyik fő erénye a biztonság – biztonságosan használható emberek mellett is. A kollaboratív robotokkal szinte minden gyártó el kezdett foglalkozni, s Magyarországon is igyekeznek a cégek hozzátenni tudásukat a kollaboratív robotok hatékony felhasználásához.

A kollaboratív tulajdonság alapja, hogy a robot „érzi" ha ütközik, az adott, beállítható erő felett megállítja a robotot, biztosítva ezzel, hogy ne okozzon sérülést. A robot-működés optimalizálásához többek között a nagymennyiségű működési adat valósidejű elemzésén át vezet az út. A Seacon Kft. elemző szoftverét (http://industry4.hu/hu/i4log) legutóbb a Construma kiállításon szemlélhette meg a nagyközönség is, ahol pl. a valósidejű vizsgálódásra alapozva nem csak a „robot-egészségügyi" állapotok követhetők nyomon (karbantartás tervezés), hanem pl. a fellépő kritikus erők, a veszélyhelyzetek jóval azelőtt detektálhatóak illetve elemezhetőek, mielőtt az egyébként kollaboratív robot a veszélyes erőket mérve védelmi-stop állapotba kerülne.

Fókuszban az Ipar 4.0, de több megoldást is kínálunk az idei Construmán.

Az idei, április 5-9 közt nyitvatartó Construma kiállításon kínálatunk központi elemeként egy Universal robot használata közben adunk betekintést a prediktív karbantartásmenedzsment lehetőségeibe. A B&O Kft. és a Seacon Europe közös fejlesztésében készülő mintarendszer az ipari robotok szervizelési költségeinek a csökkentését, működési biztonságának a növelését célozza.

A standunkon az intelligens területvédelemre is bemutatunk egy könnyen alkalmazható eszközt, aminek használatával az erdőtulajdonosok hatékonyan védekezhetnek a gépjárművel érkező fatolvajok és illegális szemétlerakók, vagy az erdő élővilágát károsító, zavaró quadosok, motorosok ellen. Az IOT eszköz alapú rendszer jó hatékonysággal alkalmazható szőlő ültetvények, gyümölcsösök, halastavak, de akár méhészetek esetében is, azaz bárhol, ahol infrastrukturával rosszul ellátott területen kell értékek védelméről gondoskodni.

A Modern Vállalkozások Programja ismét Székesfehérváron kerül megrendezésre 2017. április 4-én 9 órától, a Hotel Magyar Királyban (Fő utca 10.). Berkovich Gábor, a Seacon Europe ügyvezető igazgatója, Tévhitek és Lehetőségek az Industry 4.0 kapcsán címmel előadást tart. Minden érdeklődőt szeretettel várunk a rendezvényre. Az előadók listáját és a teljes programot az alábbi linken lehet elérni:

http://vallalkozzdigitalisan.hu/esemenyek/esemeny.html?cid=163

A Modern Vállalkozások Programjával együtt cégünk is járja az országot, ahol kedvezménnyel kínáljuk számos szoftver-termékünket és hozzá kapcsolódó szolgáltatásainkat. A Fejér Megyei Hírlapban megjelent cikkben többek között erről is olvashatunk.

A digitalizációs kihívás címmel tartott inspiráló előadást hazai ipari és vállalati vezetőknek Vityi Péter, az IVSZ alelnöke az IDC IoT Forum 2016 konferencián.

Az Internet of Things trendet eddig főként technológiai oldalról elemeztük, de immár nem szimplán arról van szó, hogy új eszközöket használunk a régiek helyett, hanem teljesen új értékláncok alakulnak ki. Egy gyártó ma már a terméke teljes életciklusán végigkövetheti a használatot, hozzájuthat minden adathoz, de át is engedheti azokat egy IT platformszolgáltatónak.  A digitalizáció kulcskérdése, hogyan tudja egy vállalat a lehetőségeket kezelni: értik-e és használják-e a digitális innovációt. Nyertesei lesznek, vagy csak nézik, ahogy egy teljesen más iparágból érkező szereplő elviszi a show-t?

Az IDC IoT Forum konferencián a résztvevők több fontos esettanulmánnyal is megismerkedhettek a Magyarországon is aktív nagy szereplők prezentációjában. A Kuka Robotics, Siemens, GE, T-Systems, Bosch-Rexroth egyaránt olyan szcenáriókat mutattak be, amelyeknél a gyártási folyamatok egyre inkább termékvezéreltebbek, teljesen papírmentesek és a korábbihoz képest rendkívül hatékonyak. A nagy volumenű gyártás is percre pontosan tervezhető, az autóipari gyártásban már a folyamat elején megjósolható, hogy mely darabok lesznek selejtek. Az IoT megoldások használata az elhangzott példák alapján a gyártói oldalon, belső folyamatokban fejlődik lendületesen, még akkor is, ha ez fogyasztói oldalon még nem mindig érzékelhető. 

Az elmúlt években az adatgyűjtés, szenzoros megoldások elterjedése megtörtént, az automatizálás és okosgyár koncepciók is érettebbek lettek. A jelenlegi ipari kihívás, hogy mindenhol kapcsolódjon ezekhez a teljes gyártási folyamatokat átfogni képes, úgynevezett (MES) Manufacturing execution system, amely által nem csak egyes részelemek, de a teljes folyamat is valóban digitálisá válik. Az okosgyárakban a fizikai termékek virtuális másolata is mindig megszületik, minden egyes beavatkozás, státusz és állapot digitálisan is követhető.

Amennyiben cége érintett Ipar 4.0 és IoT projektekben, akkor csatlakozzon az IVSZ kapcsolódó munkacsoportjaihoz, vegyen részt az iparági kerekasztalok munkájában, ahol a digitalizáció keresleti és kínálati oldala találkozhat.

Forrás: ivsz.hu

Ha valamit elég sokszor elmondunk, akkor előbb-utóbb a közönség megérti, meghallja azt. Az IVSZ-nek is nagyon sokszor kellett elmondania, hogy a digitalizáció átalakítja a teljes gazdaságot és ennek az átalakulásnak az alapja az informatika.

Mainstream

Mára szerencsére ezek a témák teljesen közkeletűek, már nem csak a szakma beszél róla, hanem mindenki, aki progresszív és felelősen gondolkodik a jövőről.  A piac, a politika és a társadalom harmóniába került azzal kapcsolatban, hogy a digitális felkészültség javítása kritikus feladat. Közismert fogalom lett az ipar 4.0 és a digitális export is. Ismert  tény lett hogy a digitális gazdaság aránya a hazai GDP-n belül már több mint 21%. Azt is elfogadja mindenki, hogy legalább 22 ezer informatikus hiányzik, miközben 513 ezer ember munkája helyettesíthető lenne robotokkal.

Abban azonban sokáig nem volt harmónia, hogy mit kell tenni ezen problémák megoldásának érdekében. Két évvel ezelőtt mutatkozott be az internetadó elképesztő ötletét korrigáló Internet Konzultáció, amelyet sokan csak viccnek gondoltak. Mégis – többek között az IVSZ együttműködésével és javaslataival – sikerült komplex tartalommal megtölteni a diskurzust. A felvetések túlmutattak az internet hálózat és díjszabás kérdésein és különösen jelentős hangsúlyt tudott kapni a valóban fontos digitális oktatás és a digitális gazdaság is.

A médiában ugyan többet hallunk az internetszámla áfacsökkentéséről, de közben négy nagy jelentőségű stratégia született meg az oktatás, gyermekvédelem, export, startup témákban.

Büszkék vagyunk, hogy az IVSZ két évvel ezelőtt kiadott oktatási kiáltványában felvetett kérdésekre megoldások születtek. Olyan megoldások, amelyek szakmai kialakítása velünk, szakértőinkkel együtt történt:

  • A múlt századból átlép a XXI. sz.-ba az oktatás: 60 mrd Ft 2 éven belül tantermi eszközfejlesztésre, ez azt jelenti, hogy sehol sem lesz kirekesztve a digitális jelen a tantermekből és a tanároknak új, saját notebookja lesz
  • A tanítás kötelező és szerves eleme lesz a digitális pedagógia, amelyre széleskörű tanártovábbképzés készíti fel a pedagógusokat
  • A papíralapú tankönyveket részben felváltják a digitális tananyagok
  • Az IVSZ által indított Digitális Témahét, a digitális pedagógia egyik mintájaként hivatalosan a tanrend része lett
  • Elterjedhet több innovatív, korszerű technológia, például a LEGO matek és LEGO robot, 400 iskola kap 3D nyomtatót
  • használni lehet a saját okoskészüléket az iskolában a minden tantermet elérő WiFi-vel
  • a 10 ujjas gépírás oktatása is megjelenik végre a közoktatásban
  • Bevezetik a digitális dolgozatírást és tanulói felmérést, amely sokkal pontosabb és összehasonlíthatóbb képet ad a tanulók teljesítményéről

Túl a köznevelésen, a felnőtt- és szakképzésben, exportstratégiában és startup területen is sikerült eredményeket megvalósítani, emeljünk ki csak néhány jelentősebb lépést:

  • nagy tömegben lesznek a digitális írástudást pótló képzések mindenki számára
  • IT felnőttképzésre is érvényesek lehetnek a hallgatói előnyök, akár diákhitel is igényelhető lehet majd
  • lesz kifejezetten exportképes szoftvercégekre szabott előfinanszírozási rendszer
  • megjelenik az angyalbefektetői adókedvezmény

Szilárd elhatározás

Ilyen megalapozottságú, ilyen erős szakmaiságú digitális stratégiarendszer korábban Magyarországon nem volt, de más országokban sem jellemző. Olyannyira, hogy a Digitális Oktatási Stratégiát az ENSZ egy oktatási fórumán is bemutathattuk, mondhatni világhírű lett.

A stratégia azonban alig ér többet, mint egy startup esetében az ötlet: az még bárkinek lehet, de a siker az a megvalósítás. Minden lehetőségünk és adottságunk megvan ahhoz, hogy a digitalizáció nyertesei közé tartozzunk, de a tervezés és eszmecsere harmóniája ki kell tartson a megvalósítás idején is.

Egy nagyon hosszú, de ígéretes útra tértünk rá, amit leginkább Szijjártó Péter, miniszter úr nemrégiben a GE új beruházásának bejelentésekor elhangzott mondata ír le szemléletesen: Az eddigi Made in Hungary helyett az Invented in Hungary az új jelszó. Ez fontos és jelentős felismerés, a magasabb hozzáadott értékre és a hatékonyságra fókuszálunk.

A jövő problémáit is meg kell oldanunk

Ahhoz viszont, hogy ezek ne csak üres szlogenek legyenek, a Digitális Jólét Program által érintett területeken túl is rendet kell tenni. A szakképzés és az innovációtámogatás Magyarország rozsdazónája. Sem a munkavállalói, sem a vállalkozási képességek nem fedik a valós igényeket. Innováció menedzsmenttel olyanok foglalkoznak, akik messziről sem láttak sikeres, globálisan jelentős piaci projekteket. Úgy van általános munkaerőhiány az országban, hogy közben milliós nagyságrendben vannak valódi értékteremtő munka nélkül aktív korú magyarok. Olyan szakmákra képzünk nagy számban embereket, amelyek már 5 év múlva sem valószínű, hogy létezni fognak. A meglévő munkaerő túlnyomó része pedig soha nem képezi tovább magát, sokan ragadtak a 80-as 90-es évek technológiai szintjén szakértelmükkel és most csodálkoznak, hogy az egyébként hiányszakmájukban miért nem kapnak állást.

A digitalizáció társadalmi, munkaerőpiaci és vállalkozási változásaira való felkészülést most nem elkezdeni kellene, hanem már érlelni kellene a megoldásokat. A jogszabályok alakításakor már nem az elavult és betokosodott szereplőket kellene védeni, hanem a digitálisan felkészült, jövőálló helyi szereplőket támogatni. Helyzetbe kell hozni őket és megerősíteni a globális versenyre. Vagy akár más országokból idecsalogatni sikeres cégeket, akik itt fejlődnek, termelnek – miközben máshol szerzett tudásukat megosztják a helyiekkel is. A multinacionális vállalatok esetében az összeszerelő üzemek helyett a fejlesztőközpontok bevonzását kell célul kitűzni, amihez elengedhetetlen, hogy a teljes ökoszisztéma digitálisan felkészült legyen. Ehhez pedig ugyanolyan fontos az akadémiai, az egyetemi, de a kkv szektor frissessége is.

Nagyobb a feladat, mint hittük

A Digitális Jólét Program és annak stratégiái egy olyan erős alapot adnak, amiben jól működve, a terveket jól végrehajtva európai szinten jelentős ugrást hajthat végre Magyarország. Itt azonban nem szabad megállni! Az IVSZ az elvégzett szakmai munka során azt tapasztalta, hogy minél inkább mélyre ásunk a digitalizáció folyamatában, annál több és komplexebb feladattal szembesülünk.

Mindenképp szükség van folytatásra, egy olyan közös gondolkodásnak kell teret és lehetőséget adni, ami képes összefogni Magyarország digitális átalakulását. A felelősség első körben az államigazgatásé – hiszen megfelelő környezetet kell teremteni – de a munkában nagyon helyesen az állam már most is támaszkodik a szakmára és a szakértői szervezetekre.

Az IVSZ az elmúlt évben is aktívan dolgozta fel a digitalizáció soron következő teendőit, így az oktatás és az ipar 4.0 területek után különös figyelmet fordítottunk partnereinkkel az egyéb ágazatok digitalizációjának segítésére: a Digitális Agrárstratégia után most az e-egészségügy területén készül egy közös javaslatcsomag, miközben további témákat szolgáltat az 5G indulása, az Internet of Things koordinált fejlesztése és mindeközben a robotizáció és a digitális munkaerőhiány is újabb küldetéseket definiál mindannyiunk számára.

A felismerést követte a tervezés, most itt az idő a kivitelezésre. Azért kell küzdeni, hogy Magyarország újra a régió vezető országa lehessen. Az IVSZ, ahogy eddig is, mindent elkövet, hogy szakmai hátterével, több mint 500 vállalatból álló tagságának közös tudásával és ha kell építő kritikájával segítse és gyorsítsa ezt a folyamatot – Azon dolgozunk, hogy valóban a digitális legyen az új normális.

Forrás: ivsz.hu

Jól strukturált, áttekinthető statisztikákkal alátámasztott helyzetjelentést olvashatunk a „negyedik ipari forradalom", a rohamosan fejlődő automatizálás- és robottechnika társadalmi hatásairól az Index „Az ipari és irodai dolgozók kezdhetnek félni a robotoktól" c. cikkében (http://index.hu/gazdasag/2016/11/02/az_ipari_es_irodai_dolgozok_kezdhetnek_felni_a_robotoktol/ ).

A cikk tényszerűen ismerteti a helyzetet, az egyik új kihívást – de elkövetve egy óriási bakit: a félelemre apellál, ezáltal a fejlődéshez egy negatív kép társulhat. A történelem azonban igazolta, hogy ez egy helytelen út (lásd pl. géprombolások). Félni nem a robotoktól kell!  Félni a saját nemtörődömségtől, a saját halogatástól kell! Nem az ipari robottechnika-, az automatizálás és az „Ipar 4.0 filozófiának" megfelelő, megállíthatatlan fejlődés miatt kell aggódni, hanem annak következményeitől, ha erre a „forradalom" gyorsaságú kihívásra nem reagálunk időben, nem készülünk fel rá időben, nem fordítjuk a saját hasznunkra időben!