Fogalomtár

Az érintett jogosult az általa az adatkezelő rendelkezésére bocsátott adatait megkapni:

• tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban
• jogosult más adatkezelőhöz továbbítani
• kérheti az adatok közvetlen továbbítását a másik adatkezelőhöz – ha ez technikailag megvalósítható
• kivéve: közérdekű, vagy közhatalmú jog gyakorlása céljából végzett adatkezelés

Az adathordozhatósághoz való jog egy új, a saját adatok feletti rendelkezést erősítő jogintézmény, mely akkor gyakorolható, ha automatizált módon történik az adatkezelés, és az adatkezelő az adatokat az érintett hozzájárulása vagy a szerződéses jogalap alapján kezeli.

A személyes adatok jogszerű kezelését, az érintett személyek védelmét biztosító alapelvek, szabályok, eljárások, adatkezelési eszközök és módszerek összessége.​

Adatvédelmi incidens alatt a rendelet értelmében a biztonság olyan sérülését értjük, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi.​

Az API (angol rövidítés eredete application programming interface) alatt egy olyan programozási interfészt, programozási felületet és annak részletes dokumentációját értjük, amelynek segítségével egy rendszer egy másik programhoz (esetleg rendszerprogramhoz) csatlakozhat. Ennek révén a másik programrendszer szolgáltatási használhatóak, anélkül, hogy a program belső részleteit ismerni kellene. (Ellentétben az általános értelemben vett interfész fogalmával ahol az interfész az adatok átadását-fogadását határozza meg, az API a másik program funkcionalitásainak használatát teszi lehetővé), Az API dokumentációjához tartozik a paraméterek pontos leírása is. A paraméterekkel lehetséges információkat átadni, illetve eredményeket átvenni. Az API-k használata független a programnyelvtől (azaz az API segítségével meghívott program, nem kell, hogy ugyanazon a nyelven íródjon, mint a hívó program). Tipikus API lehet pl. egy operációs rendszer szolgáltatásainak használata, egy speciális feladatra írt függvény/eljárás-gyűjtemény használata (pl. gépek és eszközök közötti kommunikáció)) vagy egy program funkcionalitásának használata (pl. a Google Map funkciók használata saját programban)

A „beágyazott rendszerek” fogalom egy olyan, hétköznapjaikban is már szinte észrevétlenül alkalmazott dolgot jelent, amikor egy „számítógép” (programvezérelt mikroprocesszor) egy „technikai környezethez” kapcsolódik, abba beépül. Ekkor a „számítógép” valamilyen felügyeleti, vezérlő vagy szabályozó funkciót lát el, vagy adatok, jelek feldolgozásáért felelős. Ez lehet pl. jelek kódolása, dekódolása, szűrése, stb.
A beágyazott rendszerek - a felhasználó számára sokszor szinte láthatatlan módon – számtalan alkalmazási területen és berendezésben teszik dolgukat, mint pl. orvosi berendezések, járművek, mosógépek, TV- és audio berendezések, stb.

Az egyre fejlettebb és intelligensebb „okos” eszközök és azok összekacsolása elképesztően nagy mennyiségű „adatot termel”.  A „Big Data” tulajdonképpen döntési szabályok gyűjteménye és alkalmazása (az adatfeldolgozás egy olyan módja), ahol nagymennyiségű, sokrétű és strukturálatlan adatról van szó. (Pl. egy video megosztó nem Big Data, hiába nagy a fájlok mérete…).

Így tehát a Big Data különböző „tudásterületeket” egyesít a nagy mennyiségű adat adminisztrációja, szervezése és kezelése területén.

A „harmadik ipari forradalomnak” is nevezett fogalom a számítógépek és a digitalizálás által kiváltott áttörést jelöli, ami a 20. század végétől kezdve nem csak a technikai világra, hanem szinte az élet minden területére hatással volt.

A digitális forradalom alapja a mikrocsipek, integrált áramkörök feltalálása volt. Ezt követte ezen eszközök meredek teljesítménynövekedése (lásd: Moore törvénye), valamint bevezetésük a termelés rugalmas automatizálásába. Kiépült egy világméretű kommunikációs hálózat – az internet.

A számítógép, a mikroprocesszorok alkalmazása magától értetődővé vált a munkahelyen, az otthonunkban, a nevelésben, … gyakorlatilag az élet minden területén. Fontos szerepe lett az ún. „digitális javaknak”, azaz a szoftvereknek és a „digitalizált információknak”. Ezek sajátossága – szemben az egyéb klasszikus termékekkel – , hogy tetszés szerint másolhatóak, használhatóak anélkül, hogy elkopnának, elhasználódnának – függetlenül a beléjük fektetett munkától. A digitális-, vagy utólag digitalizált javak az internet segítségével előnyős áron, közvetlenül juttathatók el a vevőkhöz. (Nem feledkezhetünk meg közben arról sem, hogy a digitális javak előnyös tulajdonságai komoly szemléletváltást követelnek meg és jogi-, szerzői jogi kérdéseket vetnek fel.)

A digitális forradalom még nem zárult le, nagy lehetőségeket rejt pl. a robotok- és a mesterséges intelligencia dinamikus fejlődése. Ez többek között áttörést jelenthet a mobilitásban (tömegközlekedés, önvezető járművek).

A digitális nyom gyűjtőfogalmába a szokásos napló (log) bejegyzések mellett a felhasználói rendszerek operatív adatai illetve a rendszerek állapotleírói is beleértendők, sőt ide tartozóként határoztuk meg az egyedileg képzett — akár kézzel rögzített — adatokat, kiegészítő információkat is. A számítástechnikai eszközök naplói- és adatai mellett, a kulcsfontosságú „adatforrások” közé tartoznak a különböző szenzorok és jeladók. Ipari környezetben digitális nyomként értelmezzük a különböző gyártó, csomagoló, megmunkáló, vagy tesztelő , … berendezések, robotok, működése során keletkező, informatikai módszerekkel kiolvasható és feldolgozható adatok összességét.

A „dolgok internete” fogalom – angolul Internet of Things (IoT) – egyrészt azt írja le, hogy a számítógép, a személyi számítógép („PC”) adott alkalmazási területeken egyre inkább „eltűnik” és szerepét „intelligens tárgyak, dolgok” veszik át. Ahelyett, hogy (mint jelenleg) a számítástechnikai eszköz az ember figyelmének a központjában áll, a „dolgok internete” szinte láthatatlanul, észrevétlenül kell, hogy szolgálja az embereket, anélkül, hogy zavarná őket.
Másrészt fizikai megvalósítás során a „dolgok internete” az egyedileg azonosítható fizikai objektumok, eszközök összekapcsolását is jelöli egy internethez hasonló struktúrában. A hálózati struktúra nem csak „embereket köt össze”, hanem dolgokat, eszközöket is. Az „okos eszközök” kommunikálnak egymással, pl. a klasszikus példa szerint a mosógép akkor indul el, amikor az elektromos hálózat terhelésétől függően a legolcsóbb az áram.
Gyakran az eszközök (dolgok) RFID-val történő automatikus azonosítását tekintik az IoT alapjának, ugyanakkor az eszközök azonosítását számtalan egyéb kódolás teszi lehetővé, továbbá szenzorok, jeladók, stb. bővítik az állapotok rögzítésének valamint a műveletek végrehajtásának lehetőségeit.
Az IoT bővített meghatározása hangsúlyozza a jövő internetéhez (Future Internet – FI) való tartozást, kapcsolódá .

Olyan eszköz, amely egy mérendő tulajdonságtól függő jelet szolgáltat. Mérik vagy jelzik a környezet állapotát, illetve változását (pl: hőmérséklet, napfény, mozgás…)

Felhő alapú számítástechnika/szolgáltatások alatt azt értjük, amikor úgy hajtunk végre programokat, hogy azok nem a helyi számítógépre vannak telepítve, hanem egy másik gépre, s meghívásuk „távolról”, interneten keresztül történik. Természetesen és célszerűen az „adatok” is a „felhőben”, nem helyi szervereken helyezkednek el. Műszakilag megfogalmazva: az IT infrastruktúra, pl. a számítógép-erőforrások, adattároló, hálózati erőforrások, valamint a kész szoftver az interneten keresztül áll rendelkezésre, anélkül, hogy a helyi gépre, gépekre lenne telepítve.  
A szolgáltatások „kínálata” és használata kizárólag technikai interfészeken és protokollokon keresztül történik. A felhő alapú szolgáltatások köre átöleli az informatika teljes területét, s többek között tartalmazza a számítási kapacitást, tárolást, platformokat és a szoftvereket.
A lehetőségeket egy mondatban összefoglalva: A felhő alapú rendszerek lehetővé teszik informatikai erőforrások, adatok, szolgáltatások és digitális üzleti modellek igény szerinti és decentralizált rendelkezésre bocsátását az interneten keresztül.

A mezőgazdaság, a közlekedés és a logisztika számára létrehozott 21. századi üzleti platform.

A fejlesztők számára létrehozott dokumentációkat is tartalmazó Wiki, ami az üzleti együttműködés elősegítése érdekében kívánja használni a FIspace platformot.

A FIware egy innovatív és nyílt felhő alapú szolgáltatás, amely lehetővé teszi a “Jövő Internetére” (FI) épülő alkalmazások és szolgáltatások költséghatékony tervezését és kivitelezését.

A FIware platform egyszerű ugyanakkor jól használható API-k (Application Programming Interfaces) gyűjteménye, amely több vertikális szektor esetében megkönnyíti az okos (smart) applikációk fejlesztését. Az API-k egyszerre nyilvánosak és jogdíjmentesek, valamint a FIWARE komponenseire vonatkozóan nyílt-forráskódú referencia implementációk is elérhetőek a nyilvánosság számára, annak érdekében, hogy több FIware szolgáltató is gyorsabban piacra léphessen alacsony költségű ajánlatokkal.

A FIWARE eLearning platform FIWARE tanfolyamokat, feladatokat, oktatási anyagokat biztosít.

A FIWARE Lab a FIWARE enablereket tartalmazó megoldások tesztelését segíti.

A FIWARE szoftver katalógus a Future Internet alapú szoftver megoldások fejlesztéséhez nyújt szoftver komponenseket.

Olyan adatáramlást jelent, mely emberi közreműködés nélkül, gépek között zajlik. Folyamata:

1. Az egyik eszköz valamilyen adatot rögzít
2. Az adat továbbítása egy kommunikációs hálózaton keresztül a másik eszköz felé
3. Az adatok értékelése.
4. Válasz – a megfelelő folyamatok beindítása.

A Seacon Europe által kifejlesztett I4Log Ipari Modul képes a SmartFactory IT oldali támogatására, azaz az Industry 4.0 ajánlás/kutatás céljainak megfelelően gyártósori adatgyűjtést, adatelemzést, és döntéstámogatást nyújt a minőségbiztosítás, karbantartás optimalizálás, energia/anyag felhasználás területén.

Olyan  gyártó létesítmények, melyben intelligens gyártási rendszerek és folyamatok, valamint a célszerű műszaki tervezési módszerek és eszközök lesznek a legfontosabb tényezői a megosztott és összekapcsolt termelés sikeres megvalósításának.

Kiber-fizikai rendszer alatt (angolul „cyber-physical system“ - CPS) az informatikai, szoftvertechnológiai valamint mechanikai- és elektronikai elemek egységbe kapcsolását értjük, ahol az elemek egy olyan „adat-infrastruktúrán” keresztül kommunikálnak egymással, mint pl. az internet. Egy kiber-fizikai rendszer egyik legfőbb jellemzője az igen magas fokú összetettség (komplexitás). A kiber-fizikai rendszerek kialakítása beágyazott rendszerek hálózatba kapcsolása révén jön létre vezetékes illetve egyre inkább vezeték nélküli kommunikációs hálózatok segítségével.
A fogalom olyan újszerű ipari gyártóberendezések létrehozásának, „megálmodásának” során született meg, melyek igen dinamikusan „önmaguk” alkalmazkodni tudnak a mindenkori gyártási követelményekhez. (Lásd Industrie 4.0).

„Ketrec nélküli” robotika, ami a robotok olyan fejlettségi szintje esetén lehetséges, amikor a robot képes az emberrel közös munkahelyen (munkafolyamaton) dolgozni úgy, hogy képes érzékelni a robotkar útjába eső akadályokat (pl. embert), és annak veszélyeztetése nélkül dolgozik.

A Lego robot – pontosabban a LEGO MINDSTORMS egy olyan, Lego alapú építőkészlet, melynek segítségével programvezérlésű robotok, játék-járművek, eszközök építhetők. A klasszikus- és speciális Legó-elemeket tartalmazó készlet tartalmaz egy programozható vezérlőegységet, különböző villanymotorokat és érzékelőket (pl. fény, szín, nyomás, infravörös, ultrahang, giroszkóp, …).A megépített szerkezetek programozásához, és működtetéséhez lehetőség van USB vagy Bluetooth, esetleg WIFI kapcsolat használatára.
A robotika alapfogalmait és a programozást játszva tanulni segítő eszközhöz rengeteg információ, ötlet és leírás található az interneten.

Nincs Industrie 4.0 MES nélkül – vallják a szakemberek, ahol az Industrie 4.0 technológiai alapjának az eszközök egy „horizontális hálózatba kapcsolását” tekintik, míg a MES alatt a „gyártás”, a folyamatok információinak vertikális összekapcsolását és „láthatóságát” értik.
A gyártással, logisztikával, személyzettel és minőségbiztosítással kapcsolatok információkat transzparens módon együtt kell látni, át kell tudni tekinteni. Jóllehet a MES-t említik a „gyártásirányítás” szinonimájaként is, alapvetően abban különbözik egy hagyományos ERP rendszertől, hogy egy „folyamat-közeli” rendszer, közvetlenül kapcsolódik a folyamatautomatizálás megosztott (és egységes hálózatba kapcsolt) rendszeréhez, s így valós időben teszi lehetővé a gyártási folyamat irányítását, vezérlését és ellenőrzését. Tulajdonképpen közvetlenül az ERP alatt áll, s többek között „kiszolgálja” az ERP rendszert „üzemi információkkal”

Más megközelítésben: a MES egy része a gyártásmenedzsment rendszernek, folyamat-közeli szinten van hatással azok optimalizálására, így felelős a gyártásvezérlésért. Közvetlenül kapcsolódik az üzemi folyamatokhoz, így valós időben teszi lehetővé a termék-előállítás vezérlését- és ellenőrzését. Egyidejűleg olyan gyártási folyamatokkal kapcsolatos adatok gyűjtése is megvalósul, amik támogatják a folyamatok optimalizálását illetve lehetővé teszik a folyamatokban rejlő hibák feltárását.

Moore-törvénynek nevezzük azt a tapasztalati megfigyelést a technológiai fejlődésben, mely szerint az integrált áramkörök összetettsége körülbelül 18 hónaponként megduplázódik.

A Gordon E. Moore által 1965-ben (!) megfogalmazott megállapítás napjainkig igaznak bizonyult, illetve a technológiai kutatások ismeretében 2019-2020-ig nagy valószínűséggel megállja a helyét. (Az ismert technológiákkal az integrált áramkörök alapkövének, a tranzisztoroknak a mérete néhány atomnyira csökken, ezzel a tranzisztorok el fogják érni miniatürizálásuk határait). Napjainkban nagyobb gyártók (pl. Intell) is azon véleménynek adtak hangot, hogy a szigorú értelemben vett „összetettség” növekedése a technikai korlátok miatt lelassult, ugyanakkor ezt az elkövetkezendő néhány évben még kompenzálja a kivitelezési struktúra, a hűtés és a mikro-programozás fejlődése, így az alapchipek „teljesítőképességére” igaz maradhat a 18 hónaponkénti megduplázódás.

Moore törvénye lapvetően az integrált áramkörökre vonatkozik – más technikai- vagy számítástechnikai eszközök fejlődési üteme ettől lényegesen kisebb.

Valós idejű információt nyújt például a gáz és elektromos áram felhasználási adatainkról valamint annak költségeiről, amiket a szolgáltató is megkap, így nem kell külön leolvasnia a mérőket.

​​Az önvezető autó (angolul autonomous car, driverless car, self-driving car, robotic car) olyan autó, amit emberi beavatkozás nélkül, digitális technológiák segítségével vezérelnek, ami képes közlekedni a közúti forgalomban. Érzékeli a környezetének részleteit, navigálja önmagát, így várhatóan kevesebb helyre van szüksége, ezért hatékonyabban hasznosítja a rendelkezésére álló útfelületet, elkerüli a közlekedési dugókat és csökkenti a balesetek valószínűségét.[2] Az önvezető autók autonóm biztonsági rendszereinek fontos tényezője a vezető nélküli vészmegállás mellett a vezető felügyelete alatti, de autonóm sávtartás is.

Több részletért kattintson ide​

Önvezető (autonóm) járművek alatt – a megnevezésnek megfelelően – olyan járműveket értünk, melyek emberi irányítás nélkül mozognak, érik el céljukat – nyilvános közlekedési utakon. (Nem soroljuk ide a kötött pályás járműveket, pl. metró és a vezetést csak segítő járműveket sem, pl. automata sávtartás, parkolás, illetve egy teljesen elkülönülő kategóriát képeznek a speciális, pl. vezető nélkül mozgó mezőgazdasági gépek).
Az autonóm járművek különböző szenzorok segítségével vesznek tudomást környezetükről (optikai érzékelők, lézeres radar, képelemzés,…), a nyert információkból – beleértve pl. a GPS alapú navigációs információkat is – meg tudják határozni helyzetüket, és elhelyezkedésüket a többi járműhöz viszonyítva, a jármű eljut a kitűzött célhoz, elkerüli az ütközéseket. Az autonóm járművek vezérlő szoftvere az Industrie 4.0 víziója szerint nem csak a „saját” információkra hagyakozik, hanem kommunikál a környezetében lévő „okos” autókkal is. Napjaink legismertebb kísérleti eredményei közé tartoznak a Google önjáró autói és az európai összefogással (DAF, Daimler, Iveco, MAN, Scania és Volvo) végzett kamion-konvoj tesztek.

Magyarul az „intelligens gyár”, vagy az egyszerűbb eszközöknél használt kifejezéssel élve: az „okos gyár”. A fogalom az Industrie 4.0 (Ipar 4.0) jövőbe mutató témakörhöz tartozik, s egy olyan termelési környezetet vizionál, melyben a gyártó- és vezérlő berendezések messzemenően saját maguknak hangolják össze és szervezik meg a működésüket - emberi beavatkozás nélkül. Ennek technológiai alapját az ún. kiber-fizikai rendszerek alkotják, melynek elemei a „dolgok internete” (IoT) segítségével kommunikálnak egymással. Ennek a forgatókönyvnek része az is, hogy a termék (pl. a munkadarab) és a gyártó berendezés kommunikál egymással: a termék a gyártóberendezés által olvasható, értelmezhető formában maga szolgáltatja a gyártási információt – pl. RFID chip segítségével. Ezeknek az adatoknak az alapján halad végig a termék a gyártósoron, s ezekre az adatokra épül a gyártási fázisok vezérlése. A megvalósításhoz kísérletek folynak más adatátviteli technikákkal is, mint pl. WIFI, Bluetooth, QR-kódok, stb.

Eszközök megbízhatósága, vagy pl. annak eldöntése, hogy egy adott szállítmány esetén mi a szállító illetve átvevő kockázata, annak „becslése”, hogy pl. egy berendezés várhatóan meddig fog hibátlanul működni (MTTF/MTBF) csak statisztikai számításokkal becsülhető meg.
A „statisztikai minőségbiztosítás” a minőségbiztosítás valószínűség számítási módszereken, matematikai statisztikai számításokon alapuló támogatását jelenti, főleg „megbízhatósággal” kapcsolatos minőségbiztosítási kérdésekben.

​Bármely meghatározott, azonosított vagy azonosítható természetes személlyel [érintett] kapcsolatba hozható adat és az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. Az érintettel akkor helyreállítható a kapcsolat, ha az adatkezelő rendelkezik azokkal a technikai feltételekkel, amelyek a helyreállításhoz szükségesek.​