Digitális forradalom

A „harmadik ipari forradalomnak” is nevezett fogalom a számítógépek és a digitalizálás által kiváltott áttörést jelöli, ami a 20. század végétől kezdve nem csak a technikai világra, hanem szinte az élet minden területére hatással volt.

A digitális forradalom alapja a mikrocsipek, integrált áramkörök feltalálása volt. Ezt követte ezen eszközök meredek teljesítménynövekedése (lásd: Moore törvénye), valamint bevezetésük a termelés rugalmas automatizálásába. Kiépült egy világméretű kommunikációs hálózat – az internet.

A számítógép, a mikroprocesszorok alkalmazása magától értetődővé vált a munkahelyen, az otthonunkban, a nevelésben, … gyakorlatilag az élet minden területén. Fontos szerepe lett az ún. „digitális javaknak”, azaz a szoftvereknek és a „digitalizált információknak”. Ezek sajátossága – szemben az egyéb klasszikus termékekkel – , hogy tetszés szerint másolhatóak, használhatóak anélkül, hogy elkopnának, elhasználódnának – függetlenül a beléjük fektetett munkától. A digitális-, vagy utólag digitalizált javak az internet segítségével előnyős áron, közvetlenül juttathatók el a vevőkhöz. (Nem feledkezhetünk meg közben arról sem, hogy a digitális javak előnyös tulajdonságai komoly szemléletváltást követelnek meg és jogi-, szerzői jogi kérdéseket vetnek fel.)

A digitális forradalom még nem zárult le, nagy lehetőségeket rejt pl. a robotok- és a mesterséges intelligencia dinamikus fejlődése. Ez többek között áttörést jelenthet a mobilitásban (tömegközlekedés, önvezető járművek).