Mi is az „Industrie 4.0” lényege egy mondatban?
Ipar 4 – avagy a 4. ipari forradalom, melyben a forradalmi változást a „gőzgépek”, a „sorozatgyártás”, a „számítógépek alkalmazása” után a gyártó rendszerek elemeinek egységes hálózatba kapcsolása jelenti, ami egy „intelligens optimalizálást” tesz lehetővé.
Egy „másik egy mondatban” megfogalmazva: A csavarok kommunikálnak a szerelő robottal, a vezető nélküli targoncának az „áru mondja meg”, hogy hova tegye a magas raktárban, az intelligens gyártógépek maguknak koordinálják, optimalizálják a gyártást.
Az emberek – gépek – termékek kapcsolódnak egymáshoz a hálózat segítségével, s így valós időben – „azonnal” születnek meg a szükséges döntések.
Mi az IoT – Internet Of Things – „dolgok internete” lényege, egy mondatban?
Ipari, vagy hétköznapi „okos eszközök” kapcsolata és kommunikációja egymás között, a „jobb” működés érdekében. (Részletesebben lásd a fogalomtárban).
Az Industrie 4.0 kínálta előnyök csak csúcstechnológia alkalmazásával elérhetők, vagy egy XX. századi műszaki szintű üzemben is érdemes foglalkozni ezzel az iránnyal?
Esetenként a határok szinte észrevehetetlenek a gyakorlatban, ahogy egy jobb személyautó tulajdonosa sem feltétlenül tudja, hogy az autójában akár harminc computernél is több is dolgozhat összehangoltan, hogy a biztonság, a kényelem és a gazdaságosság mindegyike egyre magasabb szinten teljesüljön. Az ipari üzemek számára komoly versenyelőnyt jelenhet a mindenkori legfejlettebb technológiák alkalmazása, hiszen úgy növelhetik a termelékenységüket, hogy közben javul a minőség, és csökken a munkaerő hiány okozta szorítás. Ugyan ez persze lehet rossz hír a munkavállalóknak, hiszen az automatizálással munkahelyek szűnnek meg.
Csak ipari környezetben, vagy adott esetben mezőgazdasági területeken is releváns ez a sok „műszaki okosság”?
Az élet-, ill. a termelés minden olyan területén, ahol az eszközök alkalmassá tehetők arra, hogy információt cseréljenek egymással, helye van az Industrie 4.0 által megfogalmazott követelmények- és megoldások alkalmazásának. Klasszikus mezőgazdasági példákat említve, pl. egy növény fenofázis-függő (fejlődési fázis) vízigényéhez optimalizálható az öntözés – figyelembe véve az időjárási viszonyok mellett a meteorológiai előrejelzéseket is, vagy pl. környezet- és pénztárcakímélő módon vezérelhető a tavaszi gyomirtó permetezés annak függvényében, hogy az őszi betakarítógép a tábla egyes részterületein milyen mértékű gyomosságot regisztrált.
A közlekedésszervezésben a - faék egyszerűségű - körforgalmi megoldásokkal a drága és meghibásodásra hajlamos rendőrlámpák jelentősége csökkenni látszik. Mire jó akkor ez a sok hókuszpókusz?
Néha az egyszerűbb valóban jobb. Ha viszont a jármű forgalomról beszélünk, az „önvezető autó” ma már csak karnyújtásnyira van, és képzeljük csak el, hogy a robotpilóták nem csak az adott (általuk irányított) gépjármű minden rezdülését felügyelik, de egymással folyamatosan kommunikálva képesek megakadályozni - de minimum valószínűségükben nagymértékben csökkenteni- a közlekedési dugók kialakulását. A mindenki számára olyan bosszantó harmonika hatás minimalizálásával nem csak az időnket és pénztárcánkat kímélik, de a környezetszennyezést is jelentősen csökkenthetik. Ez egy tipikus példa az IOT hasznosságára, amikor is a tárgyak (gépkocsik) egymással kommunikálva optimalizálják saját működésüket, ezzel együtt az úthálózat forgalmát. Ez természetesen nem menti fel az összehangolatlan közlekedési lámpa telepítőket az irracionális gazdálkodás felelőssége alól.
Teljesen újra kell építeni egy üzem IT infrastruktúráját, vagy kis lépésekben is lehet előrehaladni?
Nemcsak, hogy kis lépésekben is érdemes elkezdeni a lehetőségek kiaknázását, hanem nagyon sok üzemben eleve sok összetevő már most is rendelkezésre áll – csak kihasználatlanul hever. Számtalan üzemben „kiolvasatlanul” bennmarad az eszközökben sok-sok műszaki- és működési adat, s ezen adatok átfogó és megfelelő kiértékelésével, az eszközök hálózatba kapcsolásának kihasználásával megtehetők az első lépések az optimalizált, s igazán hatékony működés felé – az Industrie 4.0 ajánlásai szerint.
Az Industrie 4.0 vízió egy német "találmány", amit Magyarország sem kerülhet el, vagy általános világjelenség?
Jóllehet a törekvéseket, célkitűzéseket először a német Szövetségi Kormány zászlója alatt, egy "Hightech-Strategie" projekt keretében fogalmazták meg először, értelemszerűen a világ valamennyi ipari termeléssel foglalkozó részén napirendre került - hisz egy ipari forradalom nem áll meg egy határsorompónál. A fejlett ipari országok mindegyikében működik valamilyen szervezet, vagy fórum - s igyekeznek összehangoltan kidolgozni az Industrie 4.0 követelményeinek megfelelő stratégiát, Néhányat megemlítve pl.:
USA: industrial internet CONSORTIUM | http://www.iiconsortium.org/
Kína: Made in China 2025 | https://www.csis.org/analysis/made-china-2025
Japán: Industrial Value Chain Initiative | https://www.iv-i.org/en/whats.html
Már számos vezető magyar vállalt is felismerte, hogy nemcsak Németország iparának magyarországi hatásai miatt, hanem az "aki kimarad, az lemarad" elv miatt is célszerű az ipari fejlesztések, illetve bármely, informatikai elemeket tartalmazó fejlesztés során az Industrie 4.0 által megfogalmazott elvárásokat szem előtt tartani.
Egyszerű elírás miatt írják másképp, vagy tartalmilag is más az Industry 4.0 és az Industrie 4.0?
Ahogy korábban már írtuk, az Industrie 4.0 vízió egy német "találmány", de a világban az angolos (Industry 4.0) írásmód talán elterjedtebb. Szóval helyes mindkettő.