Lehetőségek és félelmek. Kihívások és megoldások. Emberek és robotok. Ezeket a témákat járta körbe az Infotér Egyesület július 22-i szakmai programja, az
Emberek vs. Robotok – a negyedik ipari forradalom kihívásai
c. kerekasztal-beszélgetés
#ipari forradalmak
Három nagy ipari forradalom rázta meg eddig a történelmet, és minden jel arra utal, hogy a negyedik éppen napjainkban dübörög. Amit egykor a gőzgép vagy a futószalag jelentett a világnak, az ma az Internet of Things (IoT), ami a folyamatos adatgyűjtés és -elemzés következtében az élet számos területén hoz mélyre ható változást. A fejlődés – amelynek eredményeit már ma is több nagyvállalat kínálja és alkalmazza – 2030-ra 11-14 ezer milliárd dollárt adhat hozzá a globális gazdasághoz éves szinten.
A McKinsey, a Morgan Stanley és az Accenture közelmúltban készült tanulmányai egymástól függetlenül egyetértenek abban, hogy mindez az elkövetkező évtized meghatározó trendje lehet, ami 2030-ig odáig jut, hogy a globális GDP 11%-át adja majd. A legnagyobb haszonélvezők pedig a gyárak lehetnek: a 2030-ra elérhető éves 11-14 ezer milliárd dollárnyi többlet mintegy harmada ebből a szegmensből származhat. Ezért is érdemes nagyobb figyelmet szentelni ennek a területnek, amit a szakirodalom IIoT-nek (Industrial Internet of Things) nevez.
#emberek
A robotok és a mesterséges intelligencia fejlődése miatt az USA-ban a dolgozók 47, az Egyesült Királyságban a 35 százaléka veszítheti el az állását 20 éven belül a Bank of America Merryl Lynch előrejelzése szerint. Egyes iparágakban a cégek a munkaerőköltségeik 90 százalékát megspórolhatják, ha az embereket gépekkel helyettesítik.
Ugyanakkor az elmúlt évszázadokban a társadalmak és benne az emberek mindig megtalálták a módját, hogy előnyükre fordítsák a technológiában bekövetkező fejlődést – ezt pedig a legtöbbször tanulással érték el. Olyan tudásra és készségekre kell szert tenni, amikben a gépek még jó ideig nem lesznek versenyképesek.
#robotok
A robotok megjelenését 1961-re datálhatjuk, amikor a General Motors egyik gyárában üzembe állították az első, már ipari robotnak számító termelőberendezést, amely egy présöntőgép kiszolgálását végezte.
A negyedik ipari forradalom a robotok és gépek olyan rendszerét hozza el, amit szenzorok és szoftverek kapcsolnak össze, és amelyek képesek adatgyűjtésre, majd azok egymás közötti cseréjére. Ezek a rendszerek tehát nem csupán szoftverek, hanem rendelkeznek kézzelfogható részekkel, amiket a kapott adatok alapján optimálisan lehet irányítani, és ami végül gazdasági haszon formájában is realizálódik.
#ipar 4.0
A negyedik ipari forradalom napjait éljük, amelyet a technológiai fejlődéssel lehetségessé vált új üzleti modellek, a mesterséges intelligencia, a robotika és egyéb fejlett megoldások mind szélesebb körű elterjedése fűt – és ennek hatásaként, csak öt éven belül kétmillió új álláshely jön létre. Viszont megszűnik hétmillió, ami csupán a kezdet. A következő évtizedekben az emberek és a robotok együttműködése és versengése egyre átfogóbbá, egyre komplexebbé és egyre kiélezettebbé válik.
- Hol húzódik a határ az emberi és a mesterséges intelligencia között?
- Hol tartunk ma, és mire számíthatunk 3-5-10 éven belül?
- Mit kezd a jelenséggel az állam?
- Hogyan viszonyul hozzá egy kisvállalat?
- Milyen érdekek mozgatják a multinacionális szereplőket?
- Mire és hogyan készüljenek a mindennapi emberek?
- Milyen morális és etikai tanulsága van a technológiai fejlődésnek és a robotok térnyerésének?
A kérdések megvannak, a válaszokat keressük.
