Részletek

Megjelent: 2016. december 16

Ha valamit elég sokszor elmondunk, akkor előbb-utóbb a közönség megérti, meghallja azt. Az IVSZ-nek is nagyon sokszor kellett elmondania, hogy a digitalizáció átalakítja a teljes gazdaságot és ennek az átalakulásnak az alapja az informatika.

Mainstream

Mára szerencsére ezek a témák teljesen közkeletűek, már nem csak a szakma beszél róla, hanem mindenki, aki progresszív és felelősen gondolkodik a jövőről.  A piac, a politika és a társadalom harmóniába került azzal kapcsolatban, hogy a digitális felkészültség javítása kritikus feladat. Közismert fogalom lett az ipar 4.0 és a digitális export is. Ismert  tény lett hogy a digitális gazdaság aránya a hazai GDP-n belül már több mint 21%. Azt is elfogadja mindenki, hogy legalább 22 ezer informatikus hiányzik, miközben 513 ezer ember munkája helyettesíthető lenne robotokkal.

Abban azonban sokáig nem volt harmónia, hogy mit kell tenni ezen problémák megoldásának érdekében. Két évvel ezelőtt mutatkozott be az internetadó elképesztő ötletét korrigáló Internet Konzultáció, amelyet sokan csak viccnek gondoltak. Mégis – többek között az IVSZ együttműködésével és javaslataival – sikerült komplex tartalommal megtölteni a diskurzust. A felvetések túlmutattak az internet hálózat és díjszabás kérdésein és különösen jelentős hangsúlyt tudott kapni a valóban fontos digitális oktatás és a digitális gazdaság is.

A médiában ugyan többet hallunk az internetszámla áfacsökkentéséről, de közben négy nagy jelentőségű stratégia született meg az oktatás, gyermekvédelem, export, startup témákban.

Büszkék vagyunk, hogy az IVSZ két évvel ezelőtt kiadott oktatási kiáltványában felvetett kérdésekre megoldások születtek. Olyan megoldások, amelyek szakmai kialakítása velünk, szakértőinkkel együtt történt:

• A múlt századból átlép a XXI. sz.-ba az oktatás: 60 mrd Ft 2 éven belül tantermi eszközfejlesztésre, ez azt jelenti, hogy sehol sem lesz kirekesztve a digitális jelen a tantermekből és a tanároknak új, saját notebookja lesz
• A tanítás kötelező és szerves eleme lesz a digitális pedagógia, amelyre széleskörű tanártovábbképzés készíti fel a pedagógusokat
• A papíralapú tankönyveket részben felváltják a digitális tananyagok
• Az IVSZ által indított Digitális Témahét, a digitális pedagógia egyik mintájaként hivatalosan a tanrend része lett
• Elterjedhet több innovatív, korszerű technológia, például a LEGO matek és LEGO robot, 400 iskola kap 3D nyomtatót
• használni lehet a saját okoskészüléket az iskolában a minden tantermet elérő WiFi-vel
• a 10 ujjas gépírás oktatása is megjelenik végre a közoktatásban
• Bevezetik a digitális dolgozatírást és tanulói felmérést, amely sokkal pontosabb és összehasonlíthatóbb képet ad a tanulók teljesítményéről

Túl a köznevelésen, a felnőtt- és szakképzésben, exportstratégiában és startup területen is sikerült eredményeket megvalósítani, emeljünk ki csak néhány jelentősebb lépést:

• nagy tömegben lesznek a digitális írástudást pótló képzések mindenki számára
• IT felnőttképzésre is érvényesek lehetnek a hallgatói előnyök, akár diákhitel is igényelhető lehet majd
• lesz kifejezetten exportképes szoftvercégekre szabott előfinanszírozási rendszer
• megjelenik az angyalbefektetői adókedvezmény

Szilárd elhatározás

Ilyen megalapozottságú, ilyen erős szakmaiságú digitális stratégiarendszer korábban Magyarországon nem volt, de más országokban sem jellemző. Olyannyira, hogy a Digitális Oktatási Stratégiát az ENSZ egy oktatási fórumán is bemutathattuk, mondhatni világhírű lett.

A stratégia azonban alig ér többet, mint egy startup esetében az ötlet: az még bárkinek lehet, de a siker az a megvalósítás. Minden lehetőségünk és adottságunk megvan ahhoz, hogy a digitalizáció nyertesei közé tartozzunk, de a tervezés és eszmecsere harmóniája ki kell tartson a megvalósítás idején is.

Egy nagyon hosszú, de ígéretes útra tértünk rá, amit leginkább Szijjártó Péter, miniszter úr nemrégiben a GE új beruházásának bejelentésekor elhangzott mondata ír le szemléletesen: Az eddigi Made in Hungary helyett az Invented in Hungary az új jelszó. Ez fontos és jelentős felismerés, a magasabb hozzáadott értékre és a hatékonyságra fókuszálunk.

A jövő problémáit is meg kell oldanunk

Ahhoz viszont, hogy ezek ne csak üres szlogenek legyenek, a Digitális Jólét Program által érintett területeken túl is rendet kell tenni. A szakképzés és az innovációtámogatás Magyarország rozsdazónája. Sem a munkavállalói, sem a vállalkozási képességek nem fedik a valós igényeket. Innováció menedzsmenttel olyanok foglalkoznak, akik messziről sem láttak sikeres, globálisan jelentős piaci projekteket. Úgy van általános munkaerőhiány az országban, hogy közben milliós nagyságrendben vannak valódi értékteremtő munka nélkül aktív korú magyarok. Olyan szakmákra képzünk nagy számban embereket, amelyek már 5 év múlva sem valószínű, hogy létezni fognak. A meglévő munkaerő túlnyomó része pedig soha nem képezi tovább magát, sokan ragadtak a 80-as 90-es évek technológiai szintjén szakértelmükkel és most csodálkoznak, hogy az egyébként hiányszakmájukban miért nem kapnak állást.

A digitalizáció társadalmi, munkaerőpiaci és vállalkozási változásaira való felkészülést most nem elkezdeni kellene, hanem már érlelni kellene a megoldásokat. A jogszabályok alakításakor már nem az elavult és betokosodott szereplőket kellene védeni, hanem a digitálisan felkészült, jövőálló helyi szereplőket támogatni. Helyzetbe kell hozni őket és megerősíteni a globális versenyre. Vagy akár más országokból idecsalogatni sikeres cégeket, akik itt fejlődnek, termelnek – miközben máshol szerzett tudásukat megosztják a helyiekkel is. A multinacionális vállalatok esetében az összeszerelő üzemek helyett a fejlesztőközpontok bevonzását kell célul kitűzni, amihez elengedhetetlen, hogy a teljes ökoszisztéma digitálisan felkészült legyen. Ehhez pedig ugyanolyan fontos az akadémiai, az egyetemi, de a kkv szektor frissessége is.

Nagyobb a feladat, mint hittük

A Digitális Jólét Program és annak stratégiái egy olyan erős alapot adnak, amiben jól működve, a terveket jól végrehajtva európai szinten jelentős ugrást hajthat végre Magyarország. Itt azonban nem szabad megállni! Az IVSZ az elvégzett szakmai munka során azt tapasztalta, hogy minél inkább mélyre ásunk a digitalizáció folyamatában, annál több és komplexebb feladattal szembesülünk.

Mindenképp szükség van folytatásra, egy olyan közös gondolkodásnak kell teret és lehetőséget adni, ami képes összefogni Magyarország digitális átalakulását. A felelősség első körben az államigazgatásé – hiszen megfelelő környezetet kell teremteni – de a munkában nagyon helyesen az állam már most is támaszkodik a szakmára és a szakértői szervezetekre.

Az IVSZ az elmúlt évben is aktívan dolgozta fel a digitalizáció soron következő teendőit, így az oktatás és az ipar 4.0 területek után különös figyelmet fordítottunk partnereinkkel az egyéb ágazatok digitalizációjának segítésére: a Digitális Agrárstratégia után most az e-egészségügy területén készül egy közös javaslatcsomag, miközben további témákat szolgáltat az 5G indulása, az Internet of Things koordinált fejlesztése és mindeközben a robotizáció és a digitális munkaerőhiány is újabb küldetéseket definiál mindannyiunk számára.

A felismerést követte a tervezés, most itt az idő a kivitelezésre. Azért kell küzdeni, hogy Magyarország újra a régió vezető országa lehessen. Az IVSZ, ahogy eddig is, mindent elkövet, hogy szakmai hátterével, több mint 500 vállalatból álló tagságának közös tudásával és ha kell építő kritikájával segítse és gyorsítsa ezt a folyamatot – Azon dolgozunk, hogy valóban a digitális legyen az új normális.

Forrás: ivsz.hu

Részletek

Megjelent: 2016. november 08

Jól strukturált, áttekinthető statisztikákkal alátámasztott helyzetjelentést olvashatunk a „negyedik ipari forradalom", a rohamosan fejlődő automatizálás- és robottechnika társadalmi hatásairól az Index „Az ipari és irodai dolgozók kezdhetnek félni a robotoktól" c. cikkében (http://index.hu/gazdasag/2016/11/02/az_ipari_es_irodai_dolgozok_kezdhetnek_felni_a_robotoktol/ ).

A cikk tényszerűen ismerteti a helyzetet, az egyik új kihívást – de elkövetve egy óriási bakit: a félelemre apellál, ezáltal a fejlődéshez egy negatív kép társulhat. A történelem azonban igazolta, hogy ez egy helytelen út (lásd pl. géprombolások). Félni nem a robotoktól kell!  Félni a saját nemtörődömségtől, a saját halogatástól kell! Nem az ipari robottechnika-, az automatizálás és az „Ipar 4.0 filozófiának" megfelelő, megállíthatatlan fejlődés miatt kell aggódni, hanem annak következményeitől, ha erre a „forradalom" gyorsaságú kihívásra nem reagálunk időben, nem készülünk fel rá időben, nem fordítjuk a saját hasznunkra időben!

Bővebben...

Részletek

Megjelent: 2016. október 20

Akit valamilyen emlékek fűznek a 80-as évek informatikai eszközeihez, annak 2016. október 20-án irány a Köfém Művelődési ház!

Ha neked is mond valamit a ZX spectrum, a Videoton TVC vagy a Commodore 64, akkor szeretettel várunk a "Retro-comp a kipróbálható számítógépek" kiállítás megnyitóján, és az azt követő szakmai beszélgetésen. A kiállítás ötlegazdája Cseke György, a megnyitót  Berkovich Gábor, a Seacon Europe ügyvezetője tartja.

A szervezők általános és középiskolai osztályokat is fogadnak, akár osztályfőnöki vagy informatika óra keretein belül.

Előzetes bejelentkezés szükséges! Tel.: 06 22 531-610

A kiállítás november 8-ig tekinthető meg.

Részletek

Megjelent: 2016. október 13

Október 11-én tartotta 2. plenáris ülését az Ipar 4.0 platform (https://ipar40.sztaki.hu/ ), melynek során megalakult, s kitűzte konkrét céljait is a 7 munkacsoport. A hét munkacsoport közül, – melyek az átfogó stratégiai tervezéstől kezdve, az oktathatáson át az Ipar 4.0 technikai részleteivel is foglalkoznak - cégünk a Seacon Europe négy munkacsoportban képviselteti magát.

Az Infokommunikációs technológiák (biztonság, referencia-architektúra, szabványok) munkacsoportban (Viniczay Zsolt, Pokó István) az Ipar 4.0 követelményeknek megfelelő infokommunikációs technikák, IT-infrastruktúrák „meghatározását” kívánjuk segíteni – kiemelve az IT- és információbiztonság kihívásait – amit konkrét szoftvertermékeinkkel is támogatni tudunk.

Az Ipar 4.0 (kiber-fizikai) kísérleti mintarendszerek munkacsoport (Dvorszky László) az Ipar 4.0 kompatibilis „intelligens gyártósorok” és azok „okos komponenseinek” kialakítását, azok tesztelési, kipróbálási lehetőségeinek kialakítását tűzte ki céljául.

A Gyártás és logisztika munkacsoport (Dvorszky László) szervesen együttműködve a Kísérleti mintarendszerek csapattal a gyakorlati megoldások területén kívánja az eredményesen járható utat meghatározni, melyhez a Seacon Europe Kft. kiemelten az Ipar 4.0 filozófiába jól illeszkedő okos eszközök és berendezések telemetrikus adatainak elemzésében, illetve az IT- és információbiztosság területén szerzett gyakorlati tapasztalatait szándékozik „hozzáadni”.

Az Innováció és üzleti modell munkacsoportban (Berkovich Gábor) a kkv-k jó működéséhez szükséges üzleti modell igényeit és nem utolsósorban tapasztalatait tudjuk megfogalmazni.

Lendületes munka várható, hisz az első stratégiai terveket november közepéig már le kell tenni az asztalra.

Részletek

Megjelent: 2016. október 12

Érdekes rendezvény volt japánban 2016.10.04 és 07 között: az ún. tokiói CEATEC kiállítás. A misztikusan hangzó Combined Exhibition of Advanced Technologies – „Fejlett technológiák egyesített kiállítása” cím mögött a hétköznapibb tartalom elsődlegesen a korszerű ipari robotokról, és a hálózatba köthető „Okos eszközökről” szólt.

A kiállításról az Index online egyik cikkében is olvashattunk, a nem kevésbé misztikus (avagy picit bulvársajtó stílusú) „Cuki robotok készítik elő a robot apokalipszist” címmel. (http://index.hu/tech/2016/10/06/cuki_robotok_keszitik_elo_a_robotapokalipszist/ )

Az ironikus hangvételű cikket olvasva nehéz eldönteni, hogy mosolyogjunk-e, avagy homlokráncolva aggódni kezdjünk a közelgő „robotlázadások” miatt.

Bővebben...

Részletek

Megjelent: 2016. október 07

Azoknak, akik nem tudtak részt venni a 2016-os Kutatók éjszakáján, készítettük egy rövid videó összefoglalót a délután és az este hangulatáról.

 

Részletek

Megjelent: 2016. október 04

Sikeres volt a program, sok fiatal érdeklődött az informatikai újdonságok iránt.

Szeptember 30-án délutántól késő estig tartott a Kutatók éjszakája című rendezvény az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Karának főépületében, Székesfehérváron. A színes programok között volt drón bemutató, LEGO robot verseny, kollaboratív robot programozás, virtuális valóság és a kisebbeknek retro számítógépekből kiépített játszóház is.

Kiállítóként vett részt a Seacon Europe és egyik partnercége a B&O engineering is. Cégünk egy telefonnal vezérelt LEGO robot teherautóval demonstrálta területvédelmi rendszerét a SeaForest-et, melynek lényege, hogy vezeték nélküli eszközökkel monitorozza, ha egy nagy kiterjedésű, infrastruktúrával nem ellátott területre (pl. erdőbe) autó vagy motor lép be. (pl. egy kitermelt faállomány eltulajdonítása céljából) A B&O a gyakorlatban is bemutatta a kollaboratív (vagyis emberek között is biztonságosan dolgozó) robotját és annak programozását, illetve felhasználási lehetőségeit.

Részletek

Megjelent: 2016. szeptember 27

A Seacon Europe idén is részt vesz a Kutatók éjszakája elnevezésű programon (http://www.kutatokejszakaja.hu/2016), amely Székesfehérváron az Óbudai Egyetem ARMK „F” épületében kerül megrendezésre 2016. szeptember 30-án 16:00-tól 21:00-ig. A SeaForest nevű erdővédelmi rendszer egyes eszközeinek, alkalmazási lehetőségeinek a demonstrálása, a Lego robot bemutató és az ugyancsak Innoskart klasztertag B&O engineering által használt ipari-robot bemutató a K épület 1. emeletén a 41-42-es tantermek előtti aulában lesz látható.

A kiállításon a látogatók közelről is megismerkedhetnek egy 6 tengelyes ipari robot működésével, betekinthetnek a robot programozásába és az „Ipar 4.0” szellemében láthatunk példát az ipari robotok hálózatba kapcsolására is.

A bemutató tehát a Lego robot játékos használattól az ipari termelésben alkalmazott Universal robot professzionális alkalmazásáig ad áttekintést, miközben a vezeték nélküli szenzorok robotoktól független alkalmazhatóságára is gyakorlati példákat mutat.

Részletek

Megjelent: 2016. szeptember 25

Az augusztusi Tusnádfürdői panelbeszélgetés kapcsán szeptemberben megjelent egy összefoglaló anyag az Industry 4.0 kapcsán.

Itt jelezzük, hogy 2016. november 21-edikén az Óbudai Egyetemen (1084 Budapest, Tavaszmező utca 17.) szervez Industry 4.0 fókuszú nemzetközi konferenciát az Innoskart klaszter, ahol a Seacon Europe is megosztja nemzetközi pályázati tapasztalatait. Részletes program az Innoskart honlapon hamarosan.

Bővebben...

Részletek

Megjelent: 2016. augusztus 26

Az ipar egyre több területén alkalmaznak robotokat. A gépek egyre gyorsabban, egyre pontosabban végzik el a különböző munkafolyamatokat, így egyre több ember munkáját tudják kiváltani. Többek között erről a jelenségről és az ezzel járó problémákról beszélgettek az Emberek vs. robotok című kerekasztal résztvevői a Bálványosi Szabadegyetemen. A beszélgetés során szóba került a mesterséges intelligencia kérdése is.   

Bővebben...